Termosztát csere buktatói, avagy mire figyeljünk az új alkatrészekkel is!

A minap kötelező szervizen járt a műhelyben egy ismerős Mazda 3. Futott kilométer olyan 51.000 környékén. A kötelező dolgok mellett, meg kéne nézni, mitől nőtt a fogyasztás. Gyertya már aktuális, esetleg még vízhőmérő? Diagnosztikán hamar kiderült, a 70 fokos víz is átkering a hűtőn, szóval termosztát kampec. Mindig bosszant, ha vesz az ember egy jó autót sok pénzért, szereti, költ rá ha szükséges, akkor miért rövid élettartammal hálálja meg a gyártó a hűséget? Gondoltam most jól utána nézek a neten, a legjobb minőségű termosztátnak amivel elhárítom a hibát. Kutakodás közben találtam egy jó írást amit kicsit kiegészítve át is vettem. Mondhatnám mint ha az én alaposságommal járta volna körül a témát az cikk írója. Azt jó tudni, hogy van még más is aki alapossággal javítja az autó, de egyben furcsa is látni, hogy tölcséres gumicsöves bizgentyűkkel kéne valóban új alkatrészt vásárolni? Mondjuk vízhőmérő jeladókat régóta multiméterrel vásárolok :) Az írás hatására, egyből nem az olcsóság lett a döntő szempont. Gumiperemes zárású termosztátnak voksoltam bizalmat. Árban simán a duplája, remélem megéri. Már csak azért is remélem, mert  az újabb Ford, Fiat, Opel típusok O gyűrűs zárásúak, és simán elporlik róluk az O gyűrű. Hogy is mondják? A hibák száma állandó! Az írást kiegészítő faleveles képeket is a minap javítás során készítettem.

Az írás:

Már egy ideje beköszöntött a hideg tél, és sokaknál azonnal előjött egy probléma, ami nyáron fel sem tűnik. Mi más lenne ez, mint az utastér gyenge fűtése. De mi lehet az oka, azaz mit lehet tenni, hogy újra legyen fűtés az autóban?

Először is, nézzük, mik lehetnek a fő okai annak, ha nem kielégítő a fűtés télen.
Falevelektől eldugult fűtőradiátor-lamellák, amik miatt nem tud a levegő átáramlani rajta.

Ezt egy öregebb Mazdából kellett kitisztítani, külső fotók.

Ezek pedig endoszkópos kamerával készített, a fűtés rendszer belsejét mutató fotók. Na ezt csak a fűtésboksz teljes szétszerelése után van mód kitisztítani.

Az elsőre még a szakmabéliek közül sem sokan gondolnak. A szélvédő tövében lévő beszívó-nyílásokon keresztül az évek alatt rengeteg szemét hullik be: falevél, por, szösz. Amik nem tudnak átpréselődni a fűtőradiátor lamellái között, azok a nedvesség hatására szépen összeállnak és elállják a levegő útját. És ha a levegő nem tud átáramlani a fűtőradiátoron, akkor meleg levegő sem lesz bent.

A második fő ok a belülről eldugult fűtőradiátor. Ha csapvízzel tölti fel az ember a hűtőkört, akkor ott a vízben lévő ásványi anyagok a folyamatos felmelegedés-lehűlés hatására bizony kicsapódnak és gyönyörűen lerakódnak az összes létező felületre. Nem is mondok többet, elég ezt a képet megnézni…

 De ami miatt ez a cikk létrejött az a termosztáttal kapcsolatos, és az amire szerintem senki nem gondolt volna!

                                                                     Termosztát-leves.

Tudjuk, hogy van a termosztát, ami a hűtési rendszer kis és nagy körét köti össze. Ha a víz a kis körben elér egy adott hőmérsékletet, akkor a termosztát kinyit és előreküldi a vizet a hűtőradiátorhoz. Ezt a nyitási hőmérsékletet szokták megadni a termosztátokon, pl. 88°C. A rafináltabb szakik néha szeretnek megbizonyosodni arról, hogy az a 88°C valóban 88°C, s ilyenkor készül a termosztát-leves. Termosztátokat sorszámozni, hőmérő a fazékba, aztán jegyzetelgetni szorgalmasan! Ez persze úgy volna korrekt, ha a hőmérsékletfüggő átfolyást tudnánk mérni az egyes termosztátokon, de ezt házilag kissé körülményes lenne megoldani…

                                                               

                                                                   Üzemi hőfokon


És hogy mekkora különbségek lehetnek termosztát és termosztát között azonos hőmérsékleten? Kell ehhez a képhez kommentárt fűznöm? Szóval ha a hűtőhöz menő cső már akkor is meleg, amikor a vízhőfok-műszer mutatója még nem érte el az üzemi tartomány alsó harmadát, akkor gyanakodhatunk egy olyan jobb-alsó termosztátra…

De van itt még több más, ennél sokkal fontosabb dolog is! A következő dolog a maximális nyitáshoz tartozó hőmérséklet. Ez sem mindegy, mert ha már 92°C-nál teljesen kinyit a termosztát, akkor állandóan túlhűti a motort, nem tudja ellátni az analóg térfogatáram-szabályzás folyamatát vagy nyitva van, vagy zárva. Ha viszont csak 110°C-nál nyit ki teljesen, akkor adott esetben nem tud elég meleg vizet engedni a radiátorhoz, besülhet a motor. Az autókázás dinamikus jellegéből fakadóan pedig finom és gyors szabályzás kell, hogy ne is süljön meg a motor, de ne is hűtsük túl.

Aztán itt a hiszterézis kérdése is, amit most együtt kezelnék a nyitás/zárás gyorsaságával. Az egy nagyon szép elméleti dolog, ha a gyártó megadja, hogy az adott termosztát 88°C-on nyit ki és 102°C-nál éri el a teljes nyitást. Ennek ugyan van még egy pontossága is, és ez sem tized fok nagyságrendű. Az, hogy felmelegedéskor 88°C-nál nyit ki, rendben van, de a kérdés itt inkább az, hogy visszafelé irányban hány fokon zár be? Ha nagyon lassan hűtjük a vizet, akkor biztosan meg fog egyezni a nyitási hőmérséklettel, de ha felmászunk Budakeszi felé és a túloldalon gurulunk le, akkor már problémás lehet a dolog. Hirtelen megszűnik az intenzív hőtermelődés és ha még fűtünk is, akkor a víz gyorsan el kezd visszahűlni, és ha a termosztát nem zár elég gyorsan, akkor biza gyorsan túlhűlhet a motor! Tehát fontos, hogy a termosztát gyorsan kövesse le a víz hőmérsékletét!

                                                                    A berendezés


És akkor a végére a csattanó! A termosztátgyárak kivételével ezt szerintem még senki sem mérte meg, de amikor a hideg beköszöntével nálam is kezdtek előjönni a fűtésbéli gondok, gyorsan vettem bele egy gyári termosztátot, és meglepődve nyugtáztam, hogy jóval lassabban melegszik vele a motor, mint az általam cserésnek ítélt termosztáttal valamint még az üzemi hőmérséklet is alacsonyabb volt vele. Ez gondolkodtatott el és állítottam össze a következő házi “mérőberendezést”. Ezzel a termosztát zárt állapotbéli víz-áteresztését szerettem volna megvizsgálni.

Volt itthon 9db termosztátom, amiből hat darab gyári. Végigmértem az összeset és igen meglepő eredményt kaptam. A legrosszabb eredményt a vadonatúj (gyári) termosztátom adta: zárt állapotában egy perc alatt 6,5dl(!) vizet eresztett át úgy, hogy a mérés közben sem túlnyomást, sem torlónyomást nem tudtam szimulálni. És hogy ez sok-e? Annak fényében, hogy egy átlagos négyhengeres motor hűtővíz feltöltési mennyisége 5-8L körüli, amihez még hozzá tartozik, hogy a kis kör ennek talán a fele-harmada térfogatban, akkor IGEN, nagyon sok! És félreértés ne essék, nem ennyivel több vizet kell felmelegítenie a motornak, hanem amíg a motor el nem éri az üzemi hőfokot, addig időegység alatt ennyi hideg víz állandóan hűti a motort. Nagyobb hidegben és folyamatos fűtés mellett pedig még zárt termosztáttal sem lesz képes a motor elérni az üzemi hőfokot…

Az pedig, hogy ez a 6,5dl-es érték hogy is nézett ki a mérés közben, erősen meglepett. Íme:

6,5dl/perc


Ez az érték tehát valós körülmények között nagy valószínűséggel jóval magasabb is lehet. Szóval sajnos ki kell jelentenem, hogy az eddigi eszmém, miszerint “termosztátban csak gyárit”, csúnyán megdőlt. De akkor mi lenne a megoldás? Mivel az ember nem mehet be úgy az autósboltba, hogy mielőtt megvenném a termosztátot, végig szeretném mérni őket ezzel a kütyüvel, így egy kicsit nehéz. Azt tudom, hogy létezik olyan termosztát, amiben a záró felületek között, praktikusan a mozogó tányéron gumi van. Ez biztosan zár. A másik lehetséges megoldás a réz termosztát lenne, mivel még ha új állapotában nem is zárna tökéletesen, ez azért az acélhoz képest jóval puhább és idővel be tud kopni.

De mivel minden különböző termosztátnál ott van a nyitási hőmérséklet pontossága, a hiszterézis, a zárási sebesség és legkevésbé sem utolsó sorban a zárt állapoti áteresztés, ezért csak egy komplex méréssel lehetne egyikre vagy másikra azt mondani, hogy ez vagy az jobb.

Ezen mérések nélkül viszont TOTÁLIS LUTRI, hogy amit látatlanul veszünk termosztátot, mit fog produkálni…

Legfrissebb élmény, és a nagy megoldás!

Az idei (2014) tél közeledtével ismét időszerű lett egy hirtelen csere. Persze korábban is voltak termosztát cserék, de itt most több párhuzam futott össze egy pontba. A beteg, egy Seat Alhambra. És akármennyi városi Km után sem mozdul meg vízhőmérséklet mérő, és persze langyosnál komolyabb fűtés sincs. Tipikus termosztát nem zár be. Megjegyzem cserénél éppen tökéletesen zárt állapotban volt, de ez a hol jó, hol nem jó, nem elfogadható állapot, tehát csere. Nagyon megfelelő minőségűnek tűnő, és kedvező árú alkatrészt sikerült vásárolni. Elég béna helyen van a termosztát ház csavarja, és ha már a flexibilis kis kínai csukló adaptert felszereltem magamra, de ki kéne cserélni a Bettle-n is, mert őrületbe kerget a hol meleg a motor nem világít a kis kék hőmérő, majd egy sarokkal odébb mégsem zár vissza a termosztát, és máris világít a kis kék, hideg a motor hőmérő.

Ami vagy piros, ha nagy a baj!

Nem értettem a szempontot, hogy nem mutatós műszereznek, hanem majd ha valami van, világít egy lámpa megoldást alkalmazzák. Lehet olcsóbb, lehet felesleges mint általános információ, mindenesetre sokkal idegesítőbb ha világít a lámpa bár melyik színével, mint ha a mutató kicsit idébb, vagy odébb áll a megszokottól.
Szóval alkatrész berendel, mint kiderült, megegyezik a Seat-ban használt termosztáttal. Jaj de jó, tegnap annyira elnyerte a tetszésem, végre megoldódik a problémám. Beetle is szétszerel, de közben találkoztam a Seat gazdájával, aki jelzi, hogy minden oké, bár egy kicsivel többet kell mennie az üzemi hőfokig mint korábban, de van fűtés, köszöni. Na akkor csak nem zár rendesen, már megint kezdődik... Új termosztát megvizsgál, és valóban. Ahol a fény, ott a hűtő folyadék is átjut.

 

Ezután kirendeltem, az összes elérhető típusú termosztátot...

Talán nem nagy titok, hogy a fénypróba után mindet beépítésre alkalmatlannak minősítettem...

De akkor hol a megoldás? Közben már fél nap eltelt, Beetle darabokban. Elkezdtem Japán autókhoz keresni, gumírozott tömítésű termosztátot, fizikai méretek, és nyitási hőmérséklet alapján.

Nem egyszerű, valamiért minimális hasonlóságot engednek maguknak a tervezők. Mindenesetre lett egy kiszemelt, Mitsubishi típushoz készül, 2 fokkal nyit később, azaz 87-ről 89-re emelem az üzemi hőfokot, és 2 mm-rel kisebb az átmérője. 

 Mit is mondhatnék. Gumis a záró felület, az a -2 mm, sokkal egyszerűbbé tette a beépítést (van egy béna perem, amibe szerintem gyárilag is bele kéne feküdnie a termosztátnak, de nem teszi, ezért mire még a tömítő gyűrűt is elé helyezem, és a helyére billentem a fedelet, mindig elmozdul, szóval ez meg nem ) egyéb méreteiben azonos, már csak az ára négyszeres, de ha megoldja a problémát, szinte minden pénzt megér!
És megoldotta!!! A légtelenítés volt egy picit figyelmet kívánóbb, most nem tolta át a zárt termosztát résein a levegőt. Üzem közben nagyon hamar melegedik az autó, gyakorlatilag a karácsony utáni 0 és -5 közötti külső hőmérsékletben is 2-3 utcányi távolságot megtéve, már langyos levegőt fúj az utastérbe, mert semmi szivárgás nincs a menetszéltől hűtött vízhűtő irányából, emiatt semmi szükség utólagos, viccesen kialakított hűtő takarókra, gyakorlatilag ha megfelelő a jármű kialakítása, és kellően jó az utazók hőtűrő képessége, a fűtés radiátoron keresztül megoldja a motor a hűtését. Természetesen ha szükséges, ellátja feladatát, kordában tartja a motor hőháztartását.

És mint megoldás, ajánlanám a fagyoskodóknak, hogy a 050 121 113 C VW gyári számú termosztát nagyszerűen helyettesíthető ezzel a típusú/kialakítású termosztáttal, mert se gyárilag, se után gyártásban nem alkalmazzák a tökéletes tömítést adó gumírozott záró felületet. Un.Nr.:489 111